Városok

Kedves városok Békés megyében

Battonya

Battonya történetének kezdetei a magyarok honfoglalása (i.sz. 986) előtti időkre nyúlnak vissza. A 15. század közepén a mai város területén öt település volt, jórészük Hunyadi János fejedelem tulajdonában állott. A település mai elrendezését 1808-ban bécsi mérnökök tervezték. 1839-ben Battonya mezővárosi rangot és vásártartási jogot kapott.

Látnivalók:

- Korona szálló

- Római katolikus templom

- Evangélikus templom

- Román ortodox templom

- Szerb ortodox templom

- Molnár C Pál Emlékház és Képtár

(Molnár C. Pál, Battonya szülötte, a XX. századi magyar festészet Európa hírű mestere, szentek, szép nők és lovak festője.)

- Strandfürdő (termálvízzel)

(Forrás: battonya.hu)

Békés

A Kettős-Körös bal partján fekvő Békés a megye névadó városa. Jó természetföldrajzi helyzetének (folyó, jó termőföld) köszönhetően a neolitikum óta folyamatosan lakott terület. Megyeszékhely, ispánsági vár és főesperesség székhelye is volt. A 15. században a Maróti család birtoka, majd 1566-ban, Gyula várának elfoglalásával Békés is török kézre került, akik palánkvárat építettek a városban. 1695-ben Gyula várával együtt Békés is felszabadult, a megye kincstári birtok lett. 1720-ban egész Békés megye királyi adományként Harruckern János György kezébe került, a később oly jellemző tanyás települési mód is erre az időszakra vezethető vissza. A 18. század végén örökösödés révén Békés és környéke a Wenckheim grófok kezébe került. Állandó veszedelmet jelentett a Körös és mellékvizeinek áradása. Békés megőrizte kisvárosi hangulatát, s a túlzott iparosodás elmaradása következtében romlatlan természeti értékei teszik ma is vonzóvá.

Látnivalók:

- Jantyik Mátyás Múzeum

- Békés-Tarhosi Zenei Napok (Kodály, nagy magyar zeneszerző emlékére, aki az itteni zeneiskolában tanított.)

- Református Műemléktemplom

- Madzagfalvi Napok (rendezvény szeptember első felében)

- Békési Pálinkafőzde és Vasúttörténeti Park (a békési szilvapálinka regisztrált magyar specialitás, azaz hungarikum)

- Kosárfonó Műhely

- Békési Tájház, Kovács János helyi kocsigyártó mester műhelyével

- Dánfoki Üdülőközpont a Kettős-Körös partján (faházak, kemping, szabadstrand, vízi sportok, rendezvények)

- Duzzasztó (ipari műemlék)

- Kishajókikötő, kajak- és csónakbérlés a duzzasztónál

- Kitűnő horgászhelyek

(Forrás: bekesvaros.hu)

Békéscsaba

A késő bronzkortól kezdve lakott település. Az 5. században a hunok, később a gepidák uralták, akiket az avarok győztek le a 6. században. A magyar honfoglalók a 10. században érkeztek a Körösök vidékére. Csaba első említése 1332-ből való. A Csaba személynév a török eredetű „ajándék” szóból származik.

A 16. században a szultánnak adóztak a helyiek. A török háborúk idején a környék elnéptelenedett. A város újraalapítása Harruckern János György nevéhez fűződik. A 18. században postaállomás lett. A 19. században a lakosság lélekszáma meghaladta a 22 ezret és a főbb utak metszéspontjába került. Az első gőzmozdony 1858. október 25-én pöfögött be a csabai "indóházba". A vasút megépülése igen sokat jelentett, létrejöttek az első üzemek (textilipar, nyomda, bútorgyár, malmok, kocsigyártó műhelyek, majd később betongyár). Csaba gazdagodott, arculata megszépült. Az 1. világháborút a város megszenvedte, a 2. világháború nagyobb katonai eseményei elkerülték.

1950-ben Békéscsaba lett a megyeszékhely, a lakosság száma 42 ezerről 65 ezerre emelkedett. Békéscsaba napjainkban Békés megye egyik legdinamikusabban fejlődő városa.

Látnivalók:

- Jókai Színház, az Alföld első kőszínháza

- Élővíz-csatorna, partján szoborsétány

- Széchenyi-liget, benne ökoturisztikai látogatóközpont

- Fiume Hotel

- Városháza (homlokzatát Ybl Miklós tervezte)

- Evangélikus Nagytemplom és Kistemplom

- Szlovák Tájház

- Gabonamúzeum

- Árpád Fürdő

- Csaba Park (tematikus park a csabai kolbász jegyében)

- Repülőtér (sportrepülés, sétarepülés, ejtőernyő)

- Munkácsy Mihály Múzeum és Emlékház (a híres magyar festő árvasága gyermekéveit Békéscsabán töltötte)

Rendezvények:

- Városházi Esték (június)

- Zenei Ifjúsági Találkozó (augusztus)

Csabai Kolbászfesztivál (október)

(Forrás: bekescsaba.hu)

Dévaványa

Jellegzetes alföldi település, a Körös és a Berettyó által határolt síkságon fekszik. A település évezredek óta lakott, első írásos emlékei az 1330-as évekből valók. Dévaványának a török időktől nevezik a települést (16. század).

Dévaványa legjelentősebb értéke a természeti környezet, határában terül el a "második Hortobágy": hatalmas, gyógynövényekkel teli ősgyep, természetvédelmi terület.

Látnivalók:

- Túzokrezervátum

- Vadászat

- Strandfürdő

- Református Templom

- Katolikus Templom

- Bereczki Imre Helytörténeti Gyűjtemény

(Forrás: devavanya.hu)

Doboz

Békéscsabától 13 km-re, a Kettős-Körös partján fekszik. Közigazgatásilag hozzá tartozik Szanazug, ahol a Fehér- és a Fekete-Körös összefolyásánál népszerű üdülőtelep alakult ki.

Az ősfákat rejtő dobozi kastélypark 1979. óta természetvédelmi terület.

Az 1863-ban épült magtárépület Ybl Miklós, híres magyar építész kiemelkedő alkotása, agrártörténeti műemlék.

(Forrás: doboz.hu)

Füzesgyarmat

Békés megye északi részén, Békéscsabától 60 km-re, Debrecentől 75 km-re fekszik a 6200 lakosú kisváros, Füzesgyarmat.

A város Békés megye legrégebbi lakott települései közé tartozik.

Füzesgyarmat idegenforgalma jelentős, mivel áldásos hatású gyógyvízzel rendelkezik. A Kastélypark fürdőt évente 100-120 ezer ember látogatja. A fürdő területén motel található, a szomszédban 3-csillagos szálloda (Gara Hotel) és kemping.

Látnivalók:

- Galambos Hintókészítő Műhely és Kocsimúzeum

- Füzesgyarmati Lovas Napok

- Református Templom

- Unitárius Templom

- Tájház

(Forrás: fuzesgyarmat.hu)

Gyomaendrőd

A Hármas-Körös bal partján fekszik, amely Békés megye egyik legszebb vízpartja. A települést 16 holtág szeli át. A városban gyógy- és strandfürdő található.

Gyomaendrőd fiatal település, 1982-ben jött létre Gyoma és Endrőd nagyközségek egyesülésével, de mindkét településrész a legrégibb idők óta lakott.

Látnivalók:

- Kner Nyomdaipari Múzeum

- Endrődi Tájház

- Liget Gyógy- és Strandfürdő

(Forrás: gyomaendrod.com)

Gyula

A Fehér-Körös folyó bal partján fekszik.

Gyula Magyarország egyik legkedveltebb üdülővárosa, Békés megye turisztikai központja. 1970 óta fontos közúti határátkelőhely Románia felé. A gyógyvizéről híres fürdőváros kellemes klímájával, árnyas parkjaival, nyugalmával ideális hely a pihenéshez, melyet gazdag kulturális örökség tesz még vonzóbbá. Gyulán született Erkel Ferenc, híres magyar zeneszerző, a magyar himnusz zeneszerzője, a nemzeti opera műfajának megteremtője. Szülőháza ma múzeum (Erkel Ferenc Emlékház).

Látnivalók:

- Gyulai Vár – 600 éves gótikus síkvidéki téglavár

- Gyulai Várfürdő – 1985. óta gyógyhely

- Gyulai Várszínház

- Szabadtéri rendezvények, fesztiválok a várkertben

- Békés Megyei Levéltár

- Erkel Ferenc Emlékház

- Ladics Ház

- Százéves Cukrászda eredeti berendezéssel és cukrászmúzeummal, naponta friss, historikus fantázianevű süteményekkel, tortákkal, melyek válogatott alapanyagokból készülnek.

(Forrás: gyula.hu, visitgyula.com)

Kondoros

A 44-es főút mentén fekszik, Szarvastól délkeletre.

Az első magyar király, Szent István uralkodása idején alakult, 1241-ben a tatár pusztítás elsodorta. A 15. század közepén jelentős településnek számított, a török összeírások 70 portát jegyeztek fel. A törökdúlás után báró Harruckern János György kapta meg adományként.

Látnivalók:

- Kondorosi Csárda, melyhez Rózsa Sándor, a puszták betyárjának legendája fűződik.

Rendezvények:

- Kondorosi Betyárnapok

(Forrás: kondoros.hu)

Lőkösháza

Látnivalók:

- Vásárhelyi-Bréda kastély, mely felújítása után Békés megyei néprajzi kiállítással, étteremmel, a Föld forgását mutató Focault-ingával és egyedülálló fényfestéssel várja a látogatókat.

- Lőkösházán él és alkot Corvus Kora Róbert festőművész, aki történelmi témájú táblakép-sorozatot alkot.

(Forrás: lokoshaza.hu, bredakastely.hu)

Mezőberény

A közel 12 ezer lakosú kisváros Békéscsabától 20 km-re található.

Mezőberény már a kőkorszakban is lakott hely volt. Az Árpád-korban a mai település helyén Berény nevű falu állt, mely a török hódoltság idején elpusztult. Az elhagyott település 1723-tól települt újra, szlovák, német és magyar lakosokkal. Mezőberény fontos Petőfi emlékhely, mivel a legnagyobb magyar költőt rokoni és baráti szálak fűzték a városhoz.

Látnivalók:

- Bodoki Károly Vízügyi Múzeum

- Orlai Petrich Soma Múzeum (néprajzi gyűjtemény, Holocaust-emlékmű)

- Wenckheim-Fejérváry kastély

- Termálfürdő

(Forrás: mezobereny.hu)

Mezőhegyes

A középkori Mezőhegyest a török háború elpusztította, azonban később újjászületett.

A Habsburg-birodalom lóállományát megviselték a háborúk. II. József császár elfogadta Csekonics József kapitány javaslatát: birodalmi ménest kell alapítani.

A mezőhegyesi pusztán császári rendeletre 1784-ben megkezdődött a katonai ménes létrehozása. A mezőhegyesi ménes mindmáig fontos tenyészbázis, híres lófajtája a nóniusz.

Látnivalók:

- Centrál Étterem

- Zabsilótornyok

- Postakocsi Állomás

- Diadalív

- Kocsimúzeum

- Fedeles lovarda

- Békás-tó (horgásztó)

- Óriás platánfa

(Forrás: mezohegyes.hu)

Orosháza

Békés megye második legnagyobb és egyben legiparosodottabb városa, de a mezőgazdaság szerepe is jelentős.

A környéken talált régészeti leletek igazolják, hogy a város és térsége már az újkőkorban lakott volt, de az első írásos emlék 1466-ból származik. A mai város története a vidék 18. századi újratelepülésével kezdődik, mikor a Tolna megyei Zombáról evangélikus hitük miatt elüldözött jobbágyok vették birtokukba az orosházi pusztát.

Látnivalók:

- Evangélikus Templom

- Darvas József Irodalmi Emlékház

- Szántó Kovács János Múzeum (várostörténeti kiállítás)

- Városi Képtár

- Petőfi Művelődési Központ

- Kútmúzeum (Magyarországon az egyetlen)

- Rágyánszki Arborétum

- Történelmi Emlékpark

- Modern főtér

- Orosháza-Gyopárosfürdő – élmény- és gyógyfürdő, üdülőhely

Rendezvények:

- Európai Kenyérünnep

- Lovas bajnokságok

- Fesztiválok

Gasztronómiai nevezetesség: kenyér és libamáj

Orosháza központjától 3 kilométerre, természetvédelmi területen, a Gyopáros-tó partján található Gyopárosfürdő „Az Alföld gyöngye”-ként ismert üdülőhely, ahol gyógyászati és egészségmegőrző központ is működik. A vendégek szállásigényét szállodák, üdülőházak és kemping szolgálják.

Gyopárosfürdő jelképe az egykori víztorony, jelenleg Panoráma kilátó, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a tórendszerre. Ez a kilátó ad otthont a Gyopáros történetét bemutató állandó kiállításnak is.

(Forrás: oroshaza.hu, gyoparosfurdo.hu)

Pusztaottlaka

Pusztaottlaka település Békés megye délkeleti részén található.

A község területe a Békési-hát kistájon, a Maros hordalékkúpon, ármentes síkságon terül el.

A településen működik a Likefest Park, ahol egy vadaspark és állatsimogató található. Itt ősi magyar háziállatok mellett kenguruk, struccok, egyéb egzotikus állatok is várják az érdeklődőket.

Sarkad

Sarkad város Békés megye északkeleti részén, a Fekete-Körös jobb partján, a román határ mentén helyezkedik el. A megyeszékhelytől 30, Gyula városától 16 kilométerre található.

A hajdúváros legismertebb nevezetessége a város központjában álló, 1867-ben újjáépült, kilenc különleges fatornyáról nevezetes református templom. A Márki Sándor helytörténeti-múzeumban régészeti kiállítás mutatja be a népvándorlás korát, a honfoglalás és török kori népek tárgyi emlékeit.

(Forrás: sarkad.hu)

Szabadkígyós

A település már a honfoglalás korában lakott volt. Az első írásos adat 1398-ból származik.

Szabadkígyós nevezetessége az Alföld legnagyobb és legszebb kastélya, Ybl Miklós, híres magyar építész alkotása. A megbízó, Wenckheim Krisztina kérésére a kastélyt az év napjaival megegyező számú, azaz 365 ablak díszíti.

A település melletti tájvédelmi körzet ritka sztyeppnövényeket rejt.

(Forrás: szabadkigyos.hu)

Szarvas

A Körös-mente, Szarvas, Békésszentandrás egy teljes hétre, de akár egy kéthetes nyaralásra is elég élményt, programot és látnivalót kínál a baráti társasággal, családdal vagy éppen párban érkezőknek. Aki már járt a környéken, de ennyi időt nem töltött itt egyben, annak érdemes hosszabb nyaralást terveznie, hogy semmit ne kelljen kihagynia. Akinek még nem volt alkalma bejárni a Körös-menti vidéket, annak idén nyáron ez kihagyhatatlan.

Látnivalók:

- Szarvasi Arborétum
- Mini Magyarország makettpark (Az ország egyetlen interaktív makettparkja)
- Történelmi Emlékút és Országközép
- Körösvölgyi Látogatóközpont és Állatpark: A Körös-Maros Nemzeti Park központja
- Szarvasi Vízi Színház
- Katalin II. Sétahajó
- Szarvas szobor
- Evangélikus Ótemplom
- Tessedik Sámuel Múzeum
- Bolza-kastély
- Szárazmalom: Az ország egyetlen működő szárazmalma

Rendezvények:

- Aratónap
- Sport-és Vitaminnap: Békésszentandrás
- Sándor Tamás Emlékverseny
- Minden ami Szarvas, Rendezvény és Esküvő Kiállítás
- Népzenei fesztivál
- Szarvasi Szilvanapok

(Forrás: www.korosturist.hu)

Szeghalom

Békés megye északi részén, a Sebes-Körös és a Berettyó összefolyásánál fekszik. A folyók szabályozásakor levágott kanyarulatok szép kirándulóhelyek és kedvelt horgászparadicsomok.

Szeghalom hétezer éve lakott hely, Békés megye legrégebbi települése.

Látnivalók:

- Sárréti Múzeum

- Wenckheim-D’Orsay-kastély

- Kárász-kastély

- Római katolikus templom

- Református templom

- Várhelyi Ifjúsági Tábor (evező, lovas, kerékpáros túrák és táborok)

(Forrás: szeghalom.hu)

Tótkomlós

A kisvárost 1746-ban 80 szlovák ajkú, Rudnyánszki báró által idetelepített család alapította.

Látnivalók:

- Evangélikus templom

- Árpád-kori templom (Nagykopáncs)

- Szlovák tájház

- Komló szálló

- Rózsa gyógyfürdő

- túra útvonalak (lovaglás, kerékpáros, gyalogos)

- vadászati lehetőségek

(Forrás: totkomlos.hu)

Vésztő

Vésztő legnevezetesebb turisztikai látványossága a Vésztő-Mágori Történelmi Emlékhely. A természetvédelmi területen régészek hétezer éves kultúra nyomaira bukkantak, valamint feltárták a Csolt nemzetség monostorának romjait.

Mágor-pusztán tanösvény vezet keresztül.

A Sinka István Emlékházban helytörténeti múzeum is helyet kapott.

(Forrás: veszto.hu)

Vissza

Békéscsaba

Története:

Hogy az első emberek mikor telepedtek meg a környéken, nem könnyű meghatározni. Az őstörténeti leletek alapján a történészek megegyeznek abban, hogy az újkőkorban, rézkorban szinte lakatlan volt a vidék, csak ritkán, úgyszólván véletlenül tévedhetett erre egy-egy család vadászzsákmányt, esetleg búvóhelyet keresve. Abban az időszakban minden bizonnyal alkalmatlan volt a környék a tartós letelepedésre. Néhány ősállatkoponya, mamutfog bizonyítja, hogy élet azért abban az időben is zajlott a Körösök mentén. A késő bronzkortól kezdve találtak tömegesen leleteket a város területén, ami azt jelzi, hogy akkor már megtelepedtek itt az emberek. A 410-es évektől kezdve az Alföld hun megszállás alá került. Attila hun király halála után a gótokkal rokon gepidák vették át a megszállók szerepét. Őket 565-ben az avarok győzték le, s uralmuk alá hajtották egyebek között az Alföldet is. Az egyik legjelentősebb avar-kori lelet-együttes a repülőtér mellett került elő. Az avarokat a 8. század végén a frankok győzték le, s kiszorították őket a Dunántúlról. Nem kétséges, hogy honfoglaló őseink megszállták a Körösvidéket is, erre utal Bíborbanszületett Konstantin bizánci császár 10. század közepén írt történeti munkája. Csaba első említése az 1332-37-ben készült pápai tizedjegyzékben történik. Neve valószínűleg a török eredetű "ajándék" jelentésű magyar személynévből keletkezett.

A mohácsi csata nem éreztette közvetlenül hatásait a környéken. Még néhány évig a megszokott módon élhettek az itteni lakosok. Nem hozott döntő változást Buda eleste sem. Erdély Habsburg kézbe adása hozott fordulatot. 1566. Környékén a környező falvak jó része már a szultáni kincstárnak fizetett adót. Változást a török kiűzését megelőző háborúk hoztak. A harci cselekmények miatt nagy valószínűséggel elmenekültek az itt élők, hiszen a 17. század végén készült felmérések sehol nem említik Csabát. A város újraalapítása Harruckern János György nevéhez fűződik, aki a török elleni háborúban szerzett érdemei elismeréseképpen vásárolhatta meg a kincstártól Békés megye területét. 1773-1847 között megháromszorozódott a falu lakossága, s meghaladta a 22 ezret. Csabát nem ok nélkül nevezték tehát "Nagy Csabának, Európa legnagyobb falujának, vagy szörnyű nagy falunak".

Rendkívül jelentős volt a falu történetében, hogy 1787-ben az Arad-Battonya-Orosháza-Szentes-Buda útról Orosházánál kiágaztatták a Csabán, Gyulán, valamint Sarkadon át Váradig futó postautat. Csaba egyike lett a megye postaállomásainak Gyula és Orosháza mellett. 1844-ben országgyűlési törvény nyomán Csabát a Szeged-Vásárhely-Orosháza-Csaba-Gyula-Várad és a Debrecen-Arad út érintette, amely Csabánál ágazott le Kétegyháza-Lőkösháza irányába. Csaba tehát a megyén átfutó országos, főbb utak metszéspontjába került. Az első gőzmozdony 1858. október 25-én pöfögött be a csabai "indóházba". A vasút megépülése igen sokat jelentett, létrejöttek az első üzemek is. A textilipar gyárai mellett nyomdák sora, bútorgyár, malmok, kocsigyár, majd a 20. század elején betongyárak is alakultak. A gazdaság virágzása magával hozta a város szépülését is. Új épületek sora emelkedett, amelyek igazán méltók voltak a városhoz.

Az első világháború nagyon nagy terheket rótt a csabaiakra. A város fiai a legendás hírű 101-es gyalogezredben küzdöttek az oroszokkal. Az első világháborút lezáró békék nyomán Békés megye kikerült Arad és Nagyvárad vonzáskörzetéből, szerepüket egyre inkább Békéscsaba vette át. A húszas évek gazdasági világválsága Békéscsabán is súlyos problémákat okozott. A mezőgazdaság került a legnehezebb helyzetbe, hiszen a terményárak sokkal nagyobb mértékben estek, mint az ipari cikkeké. A II. világháború nagyobb katonai eseményei a várost elkerülték. A háború után komoly változások történtek Békés megyében is.

A mezőgazdaság szocialista átszervezése jelentős mozgásokat indított meg a megyében. 1950-ben Békéscsaba lett a megyeszékhely, s ettől kezdve a város soha nem látott fejlődésnek indult. Az iparosítás hatására egyre többen költöztek a városba. Huszonöt év alatt a lakosság száma 42 ezerről 65 ezerre emelkedett. A rendszerváltás ismét nehéz helyzetbe hozta a várost, hiszen a korábbi válságokhoz hasonlóan most is elsősorban a mezőgazdaság szenvedte meg legjobban az átalakulást. Néhány év alatt azonban túlléptek a nehézségeken, s Békéscsaba napjainkban Békés megye egyik legdinamikusabban fejlődő, legjobb adottságokkal rendelkező városává vált.

Látnivalók, nevezetességek:

Békéscsaba megyei jogú város, Magyarország délkeleti kapujában 64.000 lakosával, közúti és vasúti csomópontjával, fejlődő infrastruktúrájával a térség legjelentősebb települése. Itt található a Jókai Színház, Békés megye egyetlen állandó színtársulattal rendelkező kőszínháza, ahol színvonalas előadásokkal várják a látogatókat.

A megyeszékhely egyik leghangulatosabb része a Fehér-Körös folyótól induló, s a Kettős-Körösbe torkolló Élővíz csatorna. A partján terül el a Széchenyi liget, ahol az 1850-ben emelt „Zenepavilon” épületében új, szépen kialakított, ökoturisztikai látogató központ várja a természetbarátokat. A park a város tüdeje, egyedi növényvilága, szépen kialakított pihenő részei különleges és romantikus séták színtere lehet. A csatorna partján húzódó szoborsétány alkotásai a városhoz kötődő híres személyek emlékét őrzik.

Békéscsaba legszebb műemléképületei közé tartozik a XIX. században emelt Fiume Hotel, a Jókai Színház vagy a Városháza, amelynek homlokzatát Ybl Miklós tervezte.

Békéscsaba jelképe Közép-Európa legnagyobb evangélikus temploma, az Evangélikus Nagytemplom és az 1745-ben épült műemlék jellegű Evangélikus Kistemplom. Mindenképpen érdemes ellátogatni a helyi szlovákság hagyományait bemutató Szlovák Tájházba, illetve a város határában található Gabonamúzeumba is.

A város szívében 1922-ben létesült Árpád Fürdő az elmúlt évek korszerűsítéseinek köszönhetően 10 medencéjével, gyógy- és wellness szolgáltatásaival teljesen megújulva várja vendégeit.

A várostól nem messze található egy repülőtér, ahol sétarepülésre, tandemugrásra is van lehetőség.

Innen indult a világhír felé egyik leghíresebb festőművészünk, Munkácsy Mihály. A város két jelentős kiállítóhelye a Munkácsy Mihály Múzeum, melyet 2007-ben teljes körű rekonstrukció keretében felújítottak, kibővítettek, továbbá az ún. Omaszta-kúriában kialakított Munkácsy Emlékház, ahol 21 eredeti kép látható a híres művész valamennyi korszakából. A világ legnagyobb Munkácsy-gyűjteményével rendelkező intézmény kapta meg az Év múzeuma 2007 elismerést és a vendégbarát múzeum címet is elnyerte 2008-ban.

Békéscsabát sokan úgy emlegetik, hogy itt még a kerítés is kolbászból van. Valóban régi hagyománya van a kolbászkészítésnek, hiszen valamikor minden békés csabai család saját recept alapján maga készítette el. A nagy múltú és közkedvelt csabai kolbász ünnepe, a nemzetközi hírű Csabai Kolbászfesztivál a város legnagyobb rendezvénye. Nyaranta a Polgármesteri Hivatal udvarán a Városházi Esték programjain híres művészek előadásai láthatóak. Háromévente Nemzetközi Bábfesztivált rendez a város, a ZENIT Zenei Ifjúsági Találkozó idején pedig a fúvószenétől hangosak az augusztusok.

www.bekescsaba.hu