Kulturális kalandozás Békés megyében
A Körösök völgye már az őskorban lakott volt. A természeti csapások és a történelem viharai sokszorosan átrajzolták az arculatát. Az egykori romok fölött mára egy etnikailag és kulturálisan sokszínű miliő épült fel. Békés megyében hat különböző náció él békében egymás mellett.
A Viharsarok e szegletében magyarok, szlovákok, svábok, cigányok, románok és szerbek ápolják örökségüket, legendáikat és népszokásaikat. A hagyományápolás és a népi mesterségek üdvözítésére számos fesztivált szerveznek. A kortárs művészek ma is letűnt korok értékeiből táplálkoznak. A virtuális valóság ellenpontjaként hódítanak a kézzel fogható, füllel hallható, orral szagolható értékek.
Békéscsaba nem csak kulturális és szakrális értékekben bővelkedik, hanem hamisítatlan és hamisíthatatlan gasztronómia remekével is büszkélkedik: ez a csabai kolbász, mely egész évben főszereplő a családok asztalán és évente egyszer különösen terítékre kerül a neki rendelt Csabai Kolbászfesztiválon. A város kulturális kínálatában méltó szerepet kap a szlovák hagyományok ápolása, valamint az időközben a határokon túl is ismertté vált Jókai Színház, mely az Alföld első kőszínháza volt.
Gyulán élt és alkotott a magyar himnusz zeneszerzője, a magyar opera mint zenetörténeti mérföldkő életrehívója, Erkel Ferenc. A gyulai vár masszív falai a zord középkort idézik, ám nyaranta a Gyulai Várszínház nagyon is élő drámáinak ad otthont.
Szarvast már Anonymus is említi. Tessedik Sámuel, a város evangélikus lelkésze és agrárreformer, itt alapította meg Európa első gazdasági iskoláját, ahol most múzeum működik. A város sokat köszönhet az olasz származású, kastélyépítő Bolza családnak. A Szarvasi Arborétum alapját Bolza József Pepi-kertje adta. Szarvas továbbá a történelmi Magyarország középpontja.
A kulturális ínyencségek sora folytatódik Orosházán, Mezőhegyesen, Mezőberényben és Békés megye, az értékek birodalma más településein.
