Battonya történetének kezdetei a magyarok honfoglalása (i.sz. 986) előtti időkre nyúlnak vissza. A 15. század közepén a mai város területén öt település volt, jórészük Hunyadi János fejedelem tulajdonában állott. A település mai elrendezését 1808-ban bécsi mérnökök tervezték. 1839-ben Battonya mezővárosi rangot és vásártartási jogot kapott.
Látnivalók:
- Korona szálló
- Római katolikus templom
- Evangélikus templom
- Román ortodox templom
- Szerb ortodox templom
- Molnár C Pál Emlékház és Képtár
(Molnár C. Pál, Battonya szülötte, a XX. századi magyar festészet Európa hírű mestere, szentek, szép nők és lovak festője.)
- Strandfürdő (termálvízzel)
(Forrás: battonya.hu)
Békés
A Kettős-Körös bal partján fekvő Békés a megye névadó városa. Jó természetföldrajzi helyzetének (folyó, jó termőföld) köszönhetően a neolitikum óta folyamatosan lakott terület. Megyeszékhely, ispánsági vár és főesperesség székhelye is volt. A 15. században a Maróti család birtoka, majd 1566-ban, Gyula várának elfoglalásával Békés is török kézre került, akik palánkvárat építettek a városban. 1695-ben Gyula várával együtt Békés is felszabadult, a megye kincstári birtok lett. 1720-ban egész Békés megye királyi adományként Harruckern János György kezébe került, a később oly jellemző tanyás települési mód is erre az időszakra vezethető vissza. A 18. század végén örökösödés révén Békés és környéke a Wenckheim grófok kezébe került. Állandó veszedelmet jelentett a Körös és mellékvizeinek áradása. Békés megőrizte kisvárosi hangulatát, s a túlzott iparosodás elmaradása következtében romlatlan természeti értékei teszik ma is vonzóvá.
Látnivalók:
- Jantyik Mátyás Múzeum
- Békés-Tarhosi Zenei Napok (Kodály, nagy magyar zeneszerző emlékére, aki az itteni zeneiskolában tanított.)
- Református Műemléktemplom
- Madzagfalvi Napok (rendezvény szeptember első felében)
- Békési Pálinkafőzde és Vasúttörténeti Park (a békési szilvapálinka regisztrált magyar specialitás, azaz hungarikum)
- Kosárfonó Műhely
- Békési Tájház, Kovács János helyi kocsigyártó mester műhelyével
- Dánfoki Üdülőközpont a Kettős-Körös partján (faházak, kemping, szabadstrand, vízi sportok, rendezvények)
- Duzzasztó (ipari műemlék)
- Kishajókikötő, kajak- és csónakbérlés a duzzasztónál
- Kitűnő horgászhelyek
(Forrás: bekesvaros.hu)
Békéscsaba
A késő bronzkortól kezdve lakott település. Az 5. században a hunok, később a gepidák uralták, akiket az avarok győztek le a 6. században. A magyar honfoglalók a 10. században érkeztek a Körösök vidékére. Csaba első említése 1332-ből való. A Csaba személynév a török eredetű „ajándék” szóból származik.
A 16. században a szultánnak adóztak a helyiek. A török háborúk idején a környék elnéptelenedett. A város újraalapítása Harruckern János György nevéhez fűződik. A 18. században postaállomás lett. A 19. században a lakosság lélekszáma meghaladta a 22 ezret és a főbb utak metszéspontjába került. Az első gőzmozdony 1858. október 25-én pöfögött be a csabai "indóházba". A vasút megépülése igen sokat jelentett, létrejöttek az első üzemek (textilipar, nyomda, bútorgyár, malmok, kocsigyártó műhelyek, majd később betongyár). Csaba gazdagodott, arculata megszépült. Az 1. világháborút a város megszenvedte, a 2. világháború nagyobb katonai eseményei elkerülték.
1950-ben Békéscsaba lett a megyeszékhely, a lakosság száma 42 ezerről 65 ezerre emelkedett. Békéscsaba napjainkban Békés megye egyik legdinamikusabban fejlődő városa.
Látnivalók:
- Jókai Színház, az Alföld első kőszínháza
- Élővíz-csatorna, partján szoborsétány
- Széchenyi-liget, benne ökoturisztikai látogatóközpont
- Fiume Hotel
- Városháza (homlokzatát Ybl Miklós tervezte)
- Evangélikus Nagytemplom és Kistemplom
- Szlovák Tájház
- Gabonamúzeum
- Árpád Fürdő
- Csaba Park (tematikus park a csabai kolbász jegyében)
- Repülőtér (sportrepülés, sétarepülés, ejtőernyő)
- Munkácsy Mihály Múzeum és Emlékház (a híres magyar festő árvasága gyermekéveit Békéscsabán töltötte)
Rendezvények:
- Városházi Esték (június)
- Zenei Ifjúsági Találkozó (augusztus)
Csabai Kolbászfesztivál (október)
(Forrás: bekescsaba.hu)
Dévaványa
Jellegzetes alföldi település, a Körös és a Berettyó által határolt síkságon fekszik. A település évezredek óta lakott, első írásos emlékei az 1330-as évekből valók. Dévaványának a török időktől nevezik a települést (16. század).
Dévaványa legjelentősebb értéke a természeti környezet, határában terül el a "második Hortobágy": hatalmas, gyógynövényekkel teli ősgyep, természetvédelmi terület.
Látnivalók:
- Túzokrezervátum
- Vadászat
- Strandfürdő
- Református Templom
- Katolikus Templom
- Bereczki Imre Helytörténeti Gyűjtemény
(Forrás: devavanya.hu)
Doboz
Békéscsabától 13 km-re, a Kettős-Körös partján fekszik. Közigazgatásilag hozzá tartozik Szanazug, ahol a Fehér- és a Fekete-Körös összefolyásánál népszerű üdülőtelep alakult ki.
Az ősfákat rejtő dobozi kastélypark 1979. óta természetvédelmi terület.
Az 1863-ban épült magtárépület Ybl Miklós, híres magyar építész kiemelkedő alkotása, agrártörténeti műemlék.
(Forrás: doboz.hu)
Füzesgyarmat
Békés megye északi részén, Békéscsabától 60 km-re, Debrecentől 75 km-re fekszik a 6200 lakosú kisváros, Füzesgyarmat.
A város Békés megye legrégebbi lakott települései közé tartozik.
Füzesgyarmat idegenforgalma jelentős, mivel áldásos hatású gyógyvízzel rendelkezik. A Kastélypark fürdőt évente 100-120 ezer ember látogatja. A fürdő területén motel található, a szomszédban 3-csillagos szálloda (Gara Hotel) és kemping.
Látnivalók:
- Galambos Hintókészítő Műhely és Kocsimúzeum
- Füzesgyarmati Lovas Napok
- Református Templom
- Unitárius Templom
- Tájház
(Forrás: fuzesgyarmat.hu)
Gyomaendrőd
A Hármas-Körös bal partján fekszik, amely Békés megye egyik legszebb vízpartja. A települést 16 holtág szeli át. A városban gyógy- és strandfürdő található.
.
Gyomaendrőd fiatal település, 1982-ben jött létre Gyoma és Endrőd nagyközségek egyesülésével, de mindkét településrész a legrégibb idők óta lakott.
Látnivalók:
- Kner Nyomdaipari Múzeum
- Endrődi Tájház
- Liget Gyógy- és Strandfürdő
(Forrás: gyomaendrod.com)
Gyula
A Fehér-Körös folyó bal partján fekszik.
Gyula Magyarország egyik legkedveltebb üdülővárosa, Békés megye turisztikai központja. 1970 óta fontos közúti határátkelőhely Románia felé. A gyógyvizéről híres fürdőváros kellemes klímájával, árnyas parkjaival, nyugalmával ideális hely a pihenéshez, melyet gazdag kulturális örökség tesz még vonzóbbá. Gyulán született Erkel Ferenc, híres magyar zeneszerző, a magyar himnusz zeneszerzője, a nemzeti opera műfajának megteremtője. Szülőháza ma múzeum (Erkel Ferenc Emlékház).
Látnivalók:
- Gyulai Vár – 600 éves gótikus síkvidéki téglavár
- Gyulai Várfürdő – 1985. óta gyógyhely
- Gyulai Várszínház
- Szabadtéri rendezvények, fesztiválok a várkertben
- Békés Megyei Levéltár
- Erkel Ferenc Emlékház
- Ladics Ház
- Százéves Cukrászda eredeti berendezéssel és cukrászmúzeummal, naponta friss, historikus fantázianevű süteményekkel, tortákkal, melyek válogatott alapanyagokból készülnek.
(Forrás: gyula.hu, visitgyula.com)
Kondoros
A 44-es főút mentén fekszik, Szarvastól délkeletre.
Az első magyar király, Szent István uralkodása idején alakult, 1241-ben a tatár pusztítás elsodorta. A 15. század közepén jelentős településnek számított, a török összeírások 70 portát jegyeztek fel. A törökdúlás után báró Harruckern János György kapta meg adományként.
Látnivalók:
- Kondorosi Csárda, melyhez Rózsa Sándor, a puszták betyárjának legendája fűződik.
Rendezvények:
- Kondorosi Betyárnapok
(Forrás: kondoros.hu)
Lőkösháza
Látnivalók:
- Vásárhelyi-Bréda kastély, mely felújítása után Békés megyei néprajzi kiállítással, étteremmel, a Föld forgását mutató Focault-ingával és egyedülálló fényfestéssel várja a látogatókat.
- Lőkösházán él és alkot Corvus Kora Róbert festőművész, aki történelmi témájú táblakép-sorozatot alkot.
(Forrás: lokoshaza.hu, bredakastely.hu)
Mezőberény
A közel 12 ezer lakosú kisváros Békéscsabától 20 km-re található.
Mezőberény már a kőkorszakban is lakott hely volt. Az Árpád-korban a mai település helyén Berény nevű falu állt, mely a török hódoltság idején elpusztult. Az elhagyott település 1723-tól települt újra, szlovák, német és magyar lakosokkal. Mezőberény fontos Petőfi emlékhely, mivel a legnagyobb magyar költőt rokoni és baráti szálak fűzték a városhoz.
Látnivalók:
- Bodoki Károly Vízügyi Múzeum
- Orlai Petrich Soma Múzeum (néprajzi gyűjtemény, Holocaust-emlékmű)
- Wenckheim-Fejérváry kastély
- Termálfürdő
(Forrás: mezobereny.hu)
Mezőhegyes
A középkori Mezőhegyest a török háború elpusztította, azonban később újjászületett.
A Habsburg-birodalom lóállományát megviselték a háborúk. II. József császár elfogadta Csekonics József kapitány javaslatát: birodalmi ménest kell alapítani.
A mezőhegyesi pusztán császári rendeletre 1784-ben megkezdődött a katonai ménes létrehozása. A mezőhegyesi ménes mindmáig fontos tenyészbázis, híres lófajtája a nóniusz.
Látnivalók:
- Centrál Étterem
- Zabsilótornyok
- Postakocsi Állomás
- Diadalív
- Kocsimúzeum
- Fedeles lovarda
- Békás-tó (horgásztó)
- Óriás platánfa
(Forrás: mezohegyes.hu)
Orosháza
Békés megye második legnagyobb és egyben legiparosodottabb városa, de a mezőgazdaság szerepe is jelentős.
A környéken talált régészeti leletek igazolják, hogy a város és térsége már az újkőkorban lakott volt, de az első írásos emlék 1466-ból származik. A mai város története a vidék 18. századi újratelepülésével kezdődik, mikor a Tolna megyei Zombáról evangélikus hitük miatt elüldözött jobbágyok vették birtokukba az orosházi pusztát.
Látnivalók:
- Evangélikus Templom
- Darvas József Irodalmi Emlékház
- Szántó Kovács János Múzeum (várostörténeti kiállítás)
- Városi Képtár
- Petőfi Művelődési Központ
- Kútmúzeum (Magyarországon az egyetlen)
- Rágyánszki Arborétum
- Történelmi Emlékpark
- Modern főtér
- Orosháza-Gyopárosfürdő – élmény- és gyógyfürdő, üdülőhely
Rendezvények:
- Európai Kenyérünnep
- Lovas bajnokságok
- Fesztiválok
Gasztronómiai nevezetesség: kenyér és libamáj
Orosháza központjától 3 kilométerre, természetvédelmi területen, a Gyopáros-tó partján található Gyopárosfürdő „Az Alföld gyöngye”-ként ismert üdülőhely, ahol gyógyászati és egészségmegőrző központ is működik. A vendégek szállásigényét szállodák, üdülőházak és kemping szolgálják.
Gyopárosfürdő jelképe az egykori víztorony, jelenleg Panoráma kilátó, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a tórendszerre. Ez a kilátó ad otthont a Gyopáros történetét bemutató állandó kiállításnak is.
(Forrás: oroshaza.hu, gyoparosfurdo.hu)
Pusztaottlaka
Pusztaottlaka település Békés megye délkeleti részén található.
A község területe a Békési-hát kistájon, a Maros hordalékkúpon, ármentes síkságon terül el.
A településen működik a Likefest Park, ahol egy vadaspark és állatsimogató található. Itt ősi magyar háziállatok mellett kenguruk, struccok, egyéb egzotikus állatok is várják az érdeklődőket.
Sarkad
Sarkad város Békés megye északkeleti részén, a Fekete-Körös jobb partján, a román határ mentén helyezkedik el. A megyeszékhelytől 30, Gyula városától 16 kilométerre található.
A hajdúváros legismertebb nevezetessége a város központjában álló, 1867-ben újjáépült, kilenc különleges fatornyáról nevezetes református templom. A Márki Sándor helytörténeti-múzeumban régészeti kiállítás mutatja be a népvándorlás korát, a honfoglalás és török kori népek tárgyi emlékeit.
(Forrás: sarkad.hu)
Szabadkígyós
A település már a honfoglalás korában lakott volt. Az első írásos adat 1398-ból származik.
Szabadkígyós nevezetessége az Alföld legnagyobb és legszebb kastélya, Ybl Miklós, híres magyar építész alkotása. A megbízó, Wenckheim Krisztina kérésére a kastélyt az év napjaival megegyező számú, azaz 365 ablak díszíti.
A település melletti tájvédelmi körzet ritka sztyeppnövényeket rejt.
(Forrás: szabadkigyos.hu)
Szarvas
A Körös-mente, Szarvas, Békésszentandrás egy teljes hétre, de akár egy kéthetes nyaralásra is elég élményt, programot és látnivalót kínál a baráti társasággal, családdal vagy éppen párban érkezőknek. Aki már járt a környéken, de ennyi időt nem töltött itt egyben, annak érdemes hosszabb nyaralást terveznie, hogy semmit ne kelljen kihagynia. Akinek még nem volt alkalma bejárni a Körös-menti vidéket, annak idén nyáron ez kihagyhatatlan.
Látnivalók:
- Szarvasi Arborétum - Mini Magyarország makettpark (Az ország egyetlen interaktív makettparkja) - Történelmi Emlékút és Országközép - Körösvölgyi Látogatóközpont és Állatpark: A Körös-Maros Nemzeti Park központja - Szarvasi Vízi Színház - Katalin II. Sétahajó - Szarvas szobor - Evangélikus Ótemplom - Tessedik Sámuel Múzeum - Bolza-kastély - Szárazmalom: Az ország egyetlen működő szárazmalma
Rendezvények:
- Aratónap - Sport-és Vitaminnap: Békésszentandrás - Sándor Tamás Emlékverseny - Minden ami Szarvas, Rendezvény és Esküvő Kiállítás - Népzenei fesztivál - Szarvasi Szilvanapok
Békés megye északi részén, a Sebes-Körös és a Berettyó összefolyásánál fekszik. A folyók szabályozásakor levágott kanyarulatok szép kirándulóhelyek és kedvelt horgászparadicsomok.
Szeghalom hétezer éve lakott hely, Békés megye legrégebbi települése.
Látnivalók:
- Sárréti Múzeum
- Wenckheim-D’Orsay-kastély
- Kárász-kastély
- Római katolikus templom
- Református templom
- Várhelyi Ifjúsági Tábor (evező, lovas, kerékpáros túrák és táborok)
(Forrás: szeghalom.hu)
Tótkomlós
A kisvárost 1746-ban 80 szlovák ajkú, Rudnyánszki báró által idetelepített család alapította.
Látnivalók:
- Evangélikus templom
- Árpád-kori templom (Nagykopáncs)
- Szlovák tájház
- Komló szálló
- Rózsa gyógyfürdő
- túra útvonalak (lovaglás, kerékpáros, gyalogos)
- vadászati lehetőségek
(Forrás: totkomlos.hu)
Vésztő
Vésztő legnevezetesebb turisztikai látványossága a Vésztő-Mágori Történelmi Emlékhely. A természetvédelmi területen régészek hétezer éves kultúra nyomaira bukkantak, valamint feltárták a Csolt nemzetség monostorának romjait.
Mágor-pusztán tanösvény vezet keresztül.
A Sinka István Emlékházban helytörténeti múzeum is helyet kapott.
