Békés megye Magyarország délkeleti részén fekszik. Északról Hajdú-Bihar megye határolja, nyugatról Jász-Nagykun-Szolnok és Csongrád megyék, délről és keletről a román határ. Székhelye Békéscsaba. A turizmus szempontjából karakteres kistérségek: Észak-Békés (Körös-Sárrét, Szeghalom központtal), Közép-Békés(Békéscsaba-Gyula-Békés háromszög), Dél-Békés (Orosháza és vonzáskörzete), valamint Nyugat-Békés (Szarvas-Gyomaendrőd tengely).
Békés megye az Alföldön helyezkedik el, területe sík. A Körös-Maros közén és a Körösök-Berettyó vidékén majdnem tökéletes a síkság. A megye tengerszint feletti magassága 81-106 méter körül ingadozik. Legmagasabb pontjai a megye délkeleti részén, a Csanádi-háton, Battonya térségében egyes halmok, amelyek a 106 méteres magasságot is meghaladják. Legalacsonyabb pontja Szarvas és Békésszentandrás között, a Hármas-Körös mellett található, kb. 81 méter magasan. (Forrás: wikipedia)
Éghajlata kontinentális, meglehetősen hideg téllel és meleg nyárral. A csapadékháztartása jobb az alföldi átlagnál, ugyanis a területtől légvonalban mindössze 60–70 km-re emelkednek az Erdélyi-szigethegység igen magas, 1800 métert is meghaladó láncai (Béli-hegység, Bihar-hegység, Vigyázó-hegység), ezért megugrik az éves csapadék-mennyiség, 550–600 mm-re. A évi napsütéses órák száma is magas országos - magyarországi - viszonylatban.
A megye területét vastag homokos-löszös üledékréteg borítja. A megye legjelentősebb ásványkincse a földgáz, az ország készletének kb. egyötöde.
A természetes növénytakaró eredetileg erdős-ligetes sztyeppe volt, azonban ezt legkésőbb a 19. század végére mindenhol feltörték, majd a nagy folyószabályozások idején maradék természetes jellegét is elvesztette, szántófölddé és kultúrtájjáalakult. A megye területén így mára kb. 25 ezer hektárra csökkent az erdős terület, az is főleg a megye északkeleti részén található (Mályvádi erdők és a Körös folyók ártéri erdői). A terület mai állatvilága is ehhez alkalmazkodott, de apróvadakviszonylag nagy számban találhatók a területen.
Békés megye szélső települései égtájak szerint:
a megye legészakibb települése Bucsa (Szeghalomi kistérség),
a megye legdélibb települése Battonya (Mezőkovácsházai kistérség),
a megye legkeletibb települése Körösnagyharsány (Sarkadi kistérség),
a megye legnyugatibb települése Békésszentandrás (Szarvasi kistérség).
A megye általánosságban véve Magyarország éléstára. Itt termelik a legtöbb kukoricát, búzát és árpát. Itt fejlesztették ki az 1974-ig igen népszerű Bánkúti búzát. Békés megye élen jár a zöldség-gyümölcs termesztésében is. Az állatállomány jelentős (sertés, marha, baromfi, juh, stb.).
