Körösnagyharsány község Békés megye észak-keleti sarkában, a román határ mellett helyezkedik el. A község eredete a XIII. század előtti korra tehető.
A település Bocskai István idejében hajdúvárosi ranggal rendelkezett.
Körösnagyharsány nevét a honfoglaló magyarokhoz csatlakozott három kabar törzs egyikétől, a „Wosciani”-nak nevezett törzstől eredeztetik. A Wosciani törzs neve hangtani változások során Varsány és Harsány alakban maradt fenn.
A település két nagy pusztulástól szenvedett: 1241-42-ben a tatárok, 1660-ban a törökök rombolták le a községet. Ezt követően a jelenlegi faluhelyen, a Sebes-Körös bal partján alakult újjá a település, amelynek fejlődését évszázadokon át a közeli (23 km) Nagyvárad határozta meg.
Itt található Magyarország egyetlen olyan normál nyomközű vasútvonala, mely egy táblás megállóhellyel (Körösnagyharsány) ér véget, ahol mindössze egy vágány, egy peron és egy ütközőbak van.
A településen halad át a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala.
Legismertebbeseménye a minden év szeptemberében megrendezésre ketülő Káposztafesztivál.
http://www.korosnagyharsany.hu/