Magyarbánhegyes község Békés megye déli részén található, a Viharsarok szívében. Alapító telepesei magyar dohánytermesztők voltak. Településünk a Medgyesegyháza-Mezőkovácsháza közötti műútról, a Telbisz tanyai elágazástól, Nagybánhegyes felől és a Csanádapáca-Kaszaper felőli műútról, a Vilma-majori elágazástól közelíthető meg. Vonattal is elérhetőek vagyunk: a Kétegyháza-Mezőhegyes vasútvonalon Medgyesegyháza és Mezőkovácsháza-felső között található Magyarbánhegyes vasútállomás.
A régészeti szórványok azt bizonyítják, hogy már a népvándorlás népei is megfordultak a mai falu területén. Magyarbánhegyes neve először 1506-os oklevélben olvasható, melyet középkori földesuráról, Maróti János macsói bánról kapta. A XV. század-ban Hunyadi-birtok. Corvin János 1504-es halála után előbb özvegye, Frangepán Beatrix kezére került. A tulajdonjog 1510-ben Brandenburgi György őrgrófra szállt. 1542-ben Bánhegyest Erdélyhez csatolták. Vég-Gyulavár 1566-os eleste után a török elpusztítja, 1627-ben már csak nevében él. A tanyák kiépítése a XVIII. Század végén kezdődött, majd az 1800-as évek elején az Arad vármegyei Forray Nagyiratos kertészközségéből új telepesek népesítették be a területet. (Alapító telepesei magyar dohánytermesztők voltak.)
Önállóvá a falu 1865-re vált. 1880-ban épült fel a zsidó hitközség imaháza. Római katolikus temploma 1895-96-ban épült eklektikus stílusban. A település népességi fénykorát 1929-ben élte, a lakosság lélekszáma akkor elérte a 4000-et.
A Szűz Mária neve tiszteletére szentelt, eklektikus stílusú templom 1895-1896 között épült karcsú homlokzati toronnyal, belül félköríves szentélyzáró résszel, három boltszakaszos hajóval. Szabados József, jó nevű gyulai mester munkája.
http://magyarbanhegyes.hu/