Az 1453 lakosú, Észak-Békésben fekvő településre a Gyulát Debrecennel összekötő országút nagygyantéi útelágazása visz. Mint adófizetőket tüntetik fel a XIII. század elejéről származó Váradi Regestrumban a mezőgyániakat, ami az első írásos emlék a településről, és annak lakóiról. A hagyomány szerint Nagy Lajos király, hadjáratai után, a kiszolgált vallon katonáinak egy részét telepítette ide.
A török hódoltság idején több, Mezőgyánnal szomszédos település is elpusztult - mások mellett például Mátéháza és Simonkerék - s ezek lakosainak többsége ezt követően Mezőgyánba költözött. A közeli gyulai vár török kézre kerülése után a település folyamatosan elnéptelenedett. A török kiűzésével kincstári birtok lett a település, előbb a váradi püspökség tulajdona, majd a szomszédos községet birtokló Tisza-család „fenségterülete" lett.
A település legfőbb építészeti nevezetessége az új barokk stílusban épült református templom 1794-ből, ami ma is Mezőgyán központjában áll.
A környéken híresnek számít a mezőgyáni vadásztársaság, amely ötezer hektáron gazdálkodik. Bérvadászatra érkeznek ide olasz és német vadászok. Emellett az idegenforgalom kínálkozó lehetőségeit igyekszik kiaknázni a Falusi Turizmus Egyesület, amelynek ötödmagával - Geszt, Zsadány, Biharugra, Körösnagyharsány mellett - tagja Mezőgyán is.
http://www.mezogyan.hu/