Zsadány a Trianoni békeszerződésig az ország középén Nagyváradhoz 35 km-re helyezkedett el, ma az ország perifériáján a legközelebbi magyarországi nagyvárostól, Debrecentől 75 km-re található. Magyarországon belül a keleti határtól 10 km-re található Zsadány belterülete, de bizonyos külterületei 4 km-re vannak Románia határától. A valamikori Bihar megyei település ma Békés megye észak-keleti csücskében található. Zsadány vizekben gazdag alföldi tájon, a Kis-Sárréten található, 6586 ha-on terül el.
A Sebes-Körös folyótól 6 km-re, de nem árvízveszélyes helyen van Zsadány. Zsadány területéhez tartozik az 1900 ha-os Biharugrai tórendszerből 163 ha, amely Magyarország második legnagyobb mesterséges tórendszere. Zsadányt több tanyaközpont veszi körül, Bölcsi, Fancsika, Orosi, Tölgyfás, de már csak Fancsika lakott nagyobb létszámban.
A faluról az első írásos emlék a Váradi Regestrumban található, a XIII. században Körös-Sadanként említik. A gyulai végvár török kézre kerülése után a zömmel protestáns lakosú falu is török fennhatóság alá kerül. A törökök kiűzése után, az 1700-as években az Esterházy család birtokolta. Lakói elsősorban pákászattal, halászattal foglalkoztak, majd később, a folyószabályozást követően a földművelés és a kézművesség volt a meghatározó tevékenységük.
http://zsadany.hu/